KARIMA BEVEZETÉS

Fizikai specifikációk
Mindenekelőtt a karimának illeszkednie kell ahhoz a csőhöz vagy berendezéshez, amelyhez tervezték. A csőkarimák fizikai specifikációi tartalmazzák a méreteket és a tervezési formákat.

A karima méretei
A karimák megfelelő méretezése érdekében meg kell adni a fizikai méreteket.

A külső átmérő (OD) a karima homloklapjának két egymással szemben lévő éle közötti távolság.
A vastagság a rögzítő külső perem vastagságára vonatkozik, és nem tartalmazza a karima azon részét, amely a csövet tartja.
A csavar kör átmérője a csavarfurat közepétől a szemben lévő furat közepéig terjedő hosszúság.
A csőméret a csőkarimának megfelelő csőméret, általában az elfogadott szabványok szerint készül. Általában két nem-dimenziós szám, a névleges csőméret (NPS) és az ütemezés (SCH) határozza meg.
A névleges furatméret a karimás csatlakozó belső átmérője. Bármilyen típusú csőcsatlakozó gyártásánál és rendelésénél fontos, hogy a darab furatmérete illeszkedjen a csatlakozócső furatméretéhez.
Karima felületek
A karimás felületek számos egyedi forma alapú tervezési követelmény szerint gyárthatók. Néhány példa:

Lakás
Megemelt arc (RF)
Gyűrűs csatlakozás (RTJ)
O-gyűrű horony
A csőkarimák típusai
A csőkarimák kialakításuk alapján nyolc típusra oszthatók. Ezek a típusok a vak-, átlapolt csuklós, nyílásos, redukáló, csúszós, dugaszolható, menetes és hegesztett nyakú.

A vakkarimák középső tartás nélküli kerek lemezek, amelyek a csövek, szelepek vagy berendezések végeinek lezárására szolgálnak. Segítenek abban, hogy könnyű hozzáférést biztosítsanak a vezetékhez, miután azt lezárták. Használhatók áramlási nyomás tesztelésére is. A vakkarimák úgy készültek, hogy minden méretű szabványos csövekhez illeszkedjenek, nagyobb nyomásérték mellett, mint a többi karimatípus.

Az átlapolt csuklókarimákat átlapolt csővel vagy átlapolt csuklócsonkkal szerelt csöveken használják. A cső körül foroghatnak, hogy lehetővé tegyék a csavarfuratok egyszerű beállítását és összeszerelését még a hegesztések befejezése után is. Ennek az előnynek köszönhetően az átlapolt illesztésű karimákat olyan rendszerekben használják, amelyeknél a karimák és a csövek gyakori szétszerelése szükséges. Hasonlóak a felcsúsztatható karimákhoz, de ívelt sugaruk van a furatnál és a homlokoldalon, hogy elférjen egy átlapolt illesztési csonk végén. Az átlapolt csuklókarimák nyomásértékei alacsonyak, de magasabbak, mint a csúszóperemeknél.

A felcsúsztatható karimák úgy vannak kialakítva, hogy átcsúszjanak a csővezeték végén, majd a helyükre hegeszthetők. Könnyű és olcsó telepítést biztosítanak, és ideálisak alacsonyabb nyomású alkalmazásokhoz.

A dugós hegesztési karimák ideálisak kis méretű, nagynyomású csővezetékekhez. Felépítésük hasonló a csúszós karimákéhoz, de a belső zseb kialakítása sima furatot és jobb folyadékáramlást tesz lehetővé. Belső hegesztéskor ezeknek a karimáknak a kifáradási szilárdsága is 50%-kal nagyobb, mint a dupla hegesztésű csúszóperemeknél.

A menetes karimák speciális típusú csőkarimák, amelyek hegesztés nélkül rögzíthetők a csőhöz. A furatba be vannak csavarozva, hogy illeszkedjenek a cső külső menetéhez, és kúposak, hogy tömítést hozzanak létre a karima és a cső között. A tömítőhegesztések menetes csatlakozásokkal együtt is használhatók a további megerősítés és tömítés érdekében. Leginkább kis csövekhez és alacsony nyomásokhoz használhatók, és kerülendők nagy terhelésű és nagy nyomatékú alkalmazásoknál.

A hegesztőnyak karimák hosszú kúpos agyúak, és nagynyomású alkalmazásokhoz használják. A kúpos agy átviszi a feszültséget a karimáról magára a csőre, és szilárdsági erősítést biztosít, amely ellensúlyozza az elmosódást.